A mű 1830-ban keletkezett, de a kiadás éve 1831, ugyanis a pesti cenzor megtagadta a kiadást. Vörösmarty Székesfehérváron keresett segítséget, és volt iskolájának köszönhetően sikerült a megjelenítés. Igaz, a mű haláláig nem került színházi bemutatásra, de a mai napig az egyik legismertebb Vörösmarty műként tartja számon a magyarság.

A mű alapkérdései a „Mi adhat értelmet az emberi életnek?” illetve a „Miben rejlik a boldogság?”.

Cselekménye

Csongor királyfi az égi szép keresésére indult, de sikertelenül tér haza vándorútjáról. A kertben egy boszorkánnyal találkozik, aki elmondja neki, hogy éjjelente hoz gyümölcsöt az almafa, de egy tündérlány leszedi azt az éj leple alatt. Csongor megvárja az említett lányt, aki bevallja neki, csak azért ültette a fát, hogy találkozhassanak. A kettejük közt növekvő vonzalmat és a boldogságot Mirígy akadályozza meg, aki belevág a lány hajába, így a tündérnek vissza kell térnie Tündérhonba. Csongor természetesen követi. Útja során egy hármas kereszteződéshez ér, ahol találkozik a három ördöggel, akik az örökségen vitatkoznak. Az örökség egy olyan köpeny, ami láthatatlanná tesz, illetve egy csizma és egy ostor, ami a viselőjét bárhova elrepíti. Eközben 3 lakos is a kereszteződéshez téved, mindhárman az emberi élet 3 alappillérét képviseli. Kalmár a pénzt, Fejedelem a hatalmat és Tudós a tudományokat. Csongort azonban hidegen hagyja a kereszteződéshez gyűlt tömeg, és inkább Tünde lábnyomait követi. Társául szegődik Balga, akinek hitvese Tünde kísérője. Csongor kihívja az ördögöket egy versenyfutásra, a tét a három varázseszköz (köpeny, ostor és csizma), de ő ellopja azokat és futásnak ered. Balga a szekér elé fogja az ördögöket és azt ígéri, hogy Csongor nyomára vezeti őket. A Hajnlal birodalmában végre találkozhatnak kedveseikkel, ám ott csak délben beszélgethetnek egymással. Mirígy utasítására Kurrah elrabolja Balgát, ruháit magára öltve pedig álomport ad Csongornak. A délben érkező Tünde nem tudja felébreszteni kedvesét. Balga eközben kiszabadult. Mirígy egy jóskúthoz csábítja a szerelmeseket. Tünde előtt hamis kép derül fel Csongor hűségéről, Balga ételeket lát, Csongor pedig egy lányalakot. Tünde megtudja, hogy ha Csongorral akar maradni a halandóságot választja, és búcsút inthet az örök életnek. Csongor ismét a hármas kereszteződésnél találja magát, és ismét találkozik a 3 lakossal. Ám ezúttal Kalmár a szegénységet, Fejedelem a bukást és Tudós az őrültséget képviseli. A történet elején megismert almafánál Mirígyet az ördög rabul ejti, Csongorral együtt. Tünde megmenti szerelmét, így a két szerelmes egymásra találásával ér véget a történet.

Főbb szereplők

Csongor: A történet hős szerelmese, aki bármit képes megtenni Tündéért. Bejárja a világot, hogy párját megtalálja. Lényegében a tökéletes szerelem megtestesítője, aki bármennyi áldozatot képes meghozni a boldogságának érdekében. Kitartó és erős jellem, nem riad vissza semmitől és senkitől.

Tünde: Csongor szerelme, a tündérlány. Hogy szerelmével lehessen, lemond halhatatlanságáról, és hiába lát hamis képet a férfi hűségét illetően, megmenti az ördögtől Csongort. Az ő boldogságának a kulcsa is a szerelme, így a történet végén két véglet, a föld és az ég egyesül.

Mirígy: A gonosz boszorkány, aki mindenáron megpróbálja megakadályozni a két szerelmes együttlétét.

Balga: Csongor társa, aki a férfihoz hasonlóan kedvese keresésére indul.