A mű 1830-ban keletkezett, de a kiadás éve 1831, ugyanis a pesti cenzor megtagadta a kiadást. Vörösmarty Székesfehérváron keresett segítséget, és volt iskolájának köszönhetően sikerült a megjelenítés. Igaz, a mű haláláig nem került színházi bemutatásra, de a mai napig az egyik legismertebb Vörösmarty műként tartja számon a magyarság.

A mű alapkérdései a „Mi adhat értelmet az emberi életnek?” illetve a „Miben rejlik a boldogság?”.

Cselekménye

Csongor királyfi az égi szép keresésére indult, de sikertelenül tér haza vándorútjáról. A kertben egy boszorkánnyal találkozik, aki elmondja neki, hogy éjjelente hoz gyümölcsöt az almafa, de egy tündérlány leszedi azt az éj leple alatt. Csongor megvárja az említett lányt, aki bevallja neki, csak azért ültette a fát, hogy találkozhassanak. A kettejük közt növekvő vonzalmat és a boldogságot Mirígy akadályozza meg, aki belevág a lány hajába, így a tündérnek vissza kell térnie Tündérhonba. Csongor természetesen követi. Útja során egy hármas kereszteződéshez ér, ahol találkozik a három ördöggel, akik az örökségen vitatkoznak. Az örökség egy olyan köpeny, ami láthatatlanná tesz, illetve egy csizma és egy ostor, ami a viselőjét bárhova elrepíti. Eközben 3 lakos is a kereszteződéshez téved, mindhárman az emberi élet 3 alappillérét képviseli. Kalmár a pénzt, Fejedelem a hatalmat és Tudós a tudományokat. Csongort azonban hidegen hagyja a kereszteződéshez gyűlt tömeg, és inkább Tünde lábnyomait követi. Társául szegődik Balga, akinek hitvese Tünde kísérője. Csongor kihívja az ördögöket egy versenyfutásra, a tét a három varázseszköz (köpeny, ostor és csizma), de ő ellopja azokat és futásnak ered. Balga a szekér elé fogja az ördögöket és azt ígéri, hogy Csongor nyomára vezeti őket. A Hajnlal birodalmában végre találkozhatnak kedveseikkel, ám ott csak délben beszélgethetnek egymással. Mirígy utasítására Kurrah elrabolja Balgát, ruháit magára öltve pedig álomport ad Csongornak. A délben érkező Tünde nem tudja felébreszteni kedvesét. Balga eközben kiszabadult. Mirígy egy jóskúthoz csábítja a szerelmeseket. Tünde előtt hamis kép derül fel Csongor hűségéről, Balga ételeket lát, Csongor pedig egy lányalakot. Tünde megtudja, hogy ha Csongorral akar maradni a halandóságot választja, és búcsút inthet az örök életnek. Csongor ismét a hármas kereszteződésnél találja magát, és ismét találkozik a 3 lakossal. Ám ezúttal Kalmár a szegénységet, Fejedelem a bukást és Tudós az őrültséget képviseli. A történet elején megismert almafánál Mirígyet az ördög rabul ejti, Csongorral együtt. Tünde megmenti szerelmét, így a két szerelmes egymásra találásával ér véget a történet.

Főbb szereplők

Csongor: A történet hős szerelmese, aki bármit képes megtenni Tündéért. Bejárja a világot, hogy párját megtalálja. Lényegében a tökéletes szerelem megtestesítője, aki bármennyi áldozatot képes meghozni a boldogságának érdekében. Kitartó és erős jellem, nem riad vissza semmitől és senkitől.

Tünde: Csongor szerelme, a tündérlány. Hogy szerelmével lehessen, lemond halhatatlanságáról, és hiába lát hamis képet a férfi hűségét illetően, megmenti az ördögtől Csongort. Az ő boldogságának a kulcsa is a szerelme, így a történet végén két véglet, a föld és az ég egyesül.

Mirígy: A gonosz boszorkány, aki mindenáron megpróbálja megakadályozni a két szerelmes együttlétét.

Balga: Csongor társa, aki a férfihoz hasonlóan kedvese keresésére indul.

Elég gyakran fut össze az ember egy vámpíros könyvvel. Tekintve, hogy elég nehéz a napjainkban minőségi és emlékezetes vérszívós regényt – de akár filmet/sorozatot – megálmodni, összegyűjtöttem a téma változatosságait, fejlődését egészen a kezdetektől.

A vámpírkultusz – nem csak a könyvekben

Ha vámpírkönyv, az emberek nagy részének Stephenie Meyer Alkonyat címre keresztelt könyvsorozata jut az eszébe, nem meglepő módon. Talán az egyik legegyedibb elképzelése és megvalósítása a témának, még ha néhány részlet elég bizarra sikeredett. Gondolok itt a napfény hatására disco gömbbé változó vámpírtestre, de erről kicsit később.

A vámpírság eredete Dracula grófig vezethető vissza, róla megannyi véres és misztikus történet kering évek óta. Az egykori kutatók Kelet-Európára helyezik a vámpírok hazáját, ám mások úgy vélik, az egész világon tomboltak. A legelterjedtebb feltevés szerint Románia vámpírok őshazája, itt több népi szóbeszéd is terjeng az említett fajról. A néphagyomány szerint a vámpír egy olyan holttest, ami 40 nappal a halála után hagyja el a sírját, és az élő ember véréből táplálkozik, hogy új erőre tehessen szert. A vérkiszívásnak is többféle változata van, a néphagyomány szerint egy vámpír a távolból is képes megcsapolni áldozatát, míg a modernebb elképzelések szerint a nyaki ütőeret támadják meg, ezzel sebeket hagyva az áldozatukon. Utóbbiból egy népi feljegyzés sem maradt fenn.

A legtöbb fantáziát megmozgató illető egy Havasalföldi vajda, Vlad Tepes – róla mintázták az 1897-es Dracula című könyv főszereplőjét. A vajda a kemény megtorlások híve volt, tömegesen húzatta karóba a kisebb-nagyobb bűnt elkövetett lakosokat, nem kegyelmezett senkinek sem. Miután apját a Sárkány-rend lovagjai közé nevezte ki Luxemburgi Zsigmond, megkapta a Draculea nevet, ami annyit tesz, mint a sárkány gyermeke. Halált tekintve szintén egy misztikus jelenség kerül a szemünk elé, ugyanis egy török ellenes csatában a saját harcosai csapták le a fejét, amit a szultánnak ajándékoztak. Testét eltemették, ám az később eltűnt. Egyesek úgy tartják, hogy teste feltámadt a halálból a további gyilkolás érdekében – természetesen emberi és állati vérrel tartva frissen a testét.

Napjainkra teljesen más formát öltött az egykori vámpírkultusz, és a következő pár bekezdésben ezt fogjuk alapjaiba véve kivesézni.

Septehine Meyer – Alkonyat sorozat

A Meyer által megformált vámpírforma mindenki számára ismerős lehet, kerüli a napfényt – ugyanis bőre csillogni kezd a fény hatására, emberi illetve állati vérrel táplálkozik, ennek hatására természetfeletti erőre tesz szert – Edward esetében például a gondolatolvasásra. Átváltozásától kezdve nem öregszik, viszont ugyanúgy halnak meg, mint a normál ember. A vámpíroknak van egy központi irányító rendszere, a Volturi, és lényegében ennyi is lenne a történet vámpírokkal kapcsolatos része. Ősi ellentétben állnak a vérfarkasokkal, ezt felhasználva kerekedett ki egy szép kis romantikus dráma, aminek Bella a főszereplője.

Lisa Jane Smith – Vámpírnaplók

Személyes kedvencem a témát illetően, és az előző említett mellett talán a másik legismertebb vámpíréletet formálta meg. A vámpírok kidolgozása merőben más és jobb, mint az Alkonyatnál, legalábbis szerintem. Hasonló mód nem öregednek az átváltozás után, kerülik a napfényt – égni kezd a bőrük (ez kicsivel elfogadhatóbb, mint a disco gömb effektus), vérrel táplálkoznak. Nem tesznek szert különösebb természetfeletti erőre, inkább emberi erejük sokszorozódik meg. Csak akkor léphetnek be valaki házába, ha behívják őket. Halálukat tekintve nem lehet könnyedén végezni velük, ugyanis öngyógyítók. A fagolyó illetve a karóba húzás (erős utalás a fent leírtakra) az egyetlen módja a vámpírok elpusztításának. A vasfű gyengíti őket, elvesztik az erejüket. A történet – amit sorozat képében tudunk megcsodálni a televízión – egy szerelmi háromszöggel mutatja be a normál ember megpróbáltatásait, ezt fűszerezi meg a misztikus vámpírkultusz, az ősi ellentétek és a múlt sérelmei.

Emellett persze rengeteg filmes és sorozatos megtestesítője is volt illetve van és lesz a témának. Jobb és rosszabb próbálkozások vannak, viszont nehéz felülmúlni az örökös trónbirtokosokat. Gondolok itt az eredeti Draculára Bram Stocker tollából, az Alkonyat sorozatra, Stephen King illetve Darren Shan könyveire egyaránt.

A magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, Katona József legismertebb drámája – a Bánk bán. A mű első színpadi előadása az 1848.-as március 15-ei forradalmon történt, de ez megszakadt, így az egész darab ugyanazon hónap 23-án került előadásra.

Cselekménye

Az országot Endre, és felesége Gertrudis királyné irányítja. Férje távollétében a központi irányítás a királyné kezébe került, ugyanis Endre helyettesét – a nádort -, Bánk bánt országjáró körútra küldte. Bánk útjai során megtapasztalja az országot érintő szegénységgel és munkanélküliséggel, ugyanis Gertrudis a hivatalokra saját népe közül választott képviselőket, ami kiváltotta a nemzet elégedetlenségét. A várban élő nemesek visszahívják a nádort, aki hűségre inti őket. Eközben Gertrudis királyé öccse, Ottó megpróbálja elcsábítani Melindát, aki Bánk bán szerelme. Ottó cselhez folyamodik, a várban lézengő német lovagtól, Biberachtól porokat kér, altatót és hevítőt, aminek segítségével kiüti a királynét, és a por hatására Melinda a karjaiba omlik. Bánk kedvese ellen fordul, aki hiába próbálja bizonyítani ártatlanságát, egykori hitvese nem hisz neki. Bánk nem tud dönteni a nádori és magánemberi gondjai között, ugyanis a két megoldás kizárja egymást. Nem tudja egyszerre megmenteni az országot a mélyszegénységtől és megmenteni Melindát is, avagy a kapcsolatukat. Bánk Gertrudis királynéhoz tart, számon kéri az ország helyzetéről és arról, hogyan csábították el Melindát. Ezután megöli a királynőt. Nem sokkal később visszatér hadjáratáról Endre, aki bűnösnek tartja Bánkot – aki maga is bűnösnek tartja magát. Végleg összeomlik halott felesége láttán, akit viszont Ottó öletett meg.

Főbb szereplők

Bánk bán: A történet főszereplője. A belső vívódás tökéletes megtestesítője, továbbá a kötelességek és az érzelmek ellentétét is hasonlóképp tapasztalja. Eleinte magabiztos és határozott Bánk később összeomlik, halott felesége láttán viszont teljesen elveszti lelki erejét.

Gertrudis: A döntésképtelen királynő. Egyszer támogatja öccse kezdeményezéseit Melinda felé, máskor akadályozza és elítéli. Zavarodottságában megpróbálja megölni Bánkot, ám a férfi előbb véget vet a nő életének.

Otto: A csalfa és hazug kistestvér. Bármire képes volt azért, hogy meghódítsa Melindát, még az akkori drogokra is képes támaszkodni. Mivel nem kapta meg valóságosan Melindát ezért véget vetett a fiatal nő életének.

Melinda: A központi áldozat, akit elnyomtak a férfiak. Ottó elcsábította, Bánkot – igaz szerelmét elvesztette -, végül pedig az életét is.

Avagy az olvasás varázsa összegyűjtve 8 pontban

Ezzel a bejegyzéssel nem az a célom, hogy minél több embert motiváljak az olvasásra, csupán szeretném megosztani veletek, hogy számomra miért jó olvasni. Ez amolyan személyes tapasztalatos cikk lenne, nem világmegváltó célokat szolgál.

1 – Környezetbarát, instant szórakoztató-centrum borító közé zárva

Kimégy a parkba, leülé az első padra, legújabb könyvet elővégy és kikapcs. Ennyi az egész, és máris belecsöppen az olvasó egy alternatív, esetleg képzelt világba, ahol bármelyik szereplő bőrébe belebújhat. Több száz oldalon keresztül ejt rabul a történet, így a lehető legváltozatosabb események várnak ránk a sorok között. Mindemellett nem fogyaszt áramot, nem kell fizetni érte – könyvtári példányok esetében -, jó illata van és még a borító is szemet gyönyörködtető tud lenni.

2 – A lehető legváltozatosabb világokat kínálja fel

Kérdés: Mi az, aminek a segítségével lehetsz egy misztikus világ trónörököse, vagy egy amerikai katona hátrahagyott gyermeke, mindezt teljesen legálisan?

Válasz: Könyv.

Ugyanis.

Nincs olyan élethelyzet, amire nem találna az ember egy passzoló könyvet. A misztikus, varázsvilágoktól kezdve, a középkor rejtelmein át egészen a jövőbeli változásokig bármit megtalálhatunk a könyvespolcokon. Így tulajdonképpen bármilyen kívánságunk teljesülhet, hamár a kívánságunk az időutazás keretein belül mozog. Persze ezt az utazást teljesen legálisan tehetjük meg.

3 – True love, nem csak a filmekben

Ki ne ismerné azt az érzést, amikor lélegzetvisszafojtva falja az ember a sorokat, ugyanis a főhősnőnk éppen most találkozik élete szerelmével, ami tök közhelyesnek hangzik, még sincs két egyforma fogalmazás? Na ugye. Ahány romantikus témájú könyvet olvastam, annyiszor szerettem bele kitalált karakterekbe, halálosan. Annyira tökéletesen egyedien fogalmazzák meg az írók illetve írónők a karaktereket – nem csak a férfiakat-, hogy már az első említésnél jobban dobog a szívem, mint addig bármikor.

4 – Szórakozás közbeni tanulás

Avagy ok-okozat, a következmények, empátia és még sorolhatnánk, hogy mik azok a hétköznapi történések, amikre a könyvbeli szereplők szembetalálják magukat a cselekmény során. Segítségükkel mi is átérezhetjük az adott probléma súlyát, példának okáért legyen egy árulás. A következmények, bonyodalmak, külső behatások és régmúlt idők dolgai is képesek befolyásolni a végkifejlettet, ezt pedig a saját életünkre is könnyedén rá tudjuk vetíteni. Árulni nem szép dolog, és a borzalmakkal megismerkedhetünk a szereplő szemén keresztül.

5 – Szókincsfejlesztés mesterfokon

Ki ne ismerné azt a szituációt, amikor a beszélgetőpartner dögunalmas, ugyanis ugyanazt a 20 szót használja, amikor megszólal? Érdektelen, közhelyes és mindenképp untató lesz a beszélgetés, ha nem tudunk értelmesen, választékosan és fordulatosan beszélgetni. Az olvasás segít gyarapítani a szókincsünket, persze rengeteg poént is megtanulhatunk az ott elhangzottakból, továbbá a helyesírást is könnyedén javítja. Több olyan esettel találkoztam már, amikor a diszlexiás ismerősöm az olvasás segítségével – többek között! – javította a helyesírását.

6 – Közösségi kapcsolatépítés tuning

Hála a romantikus regényeknek, egyre egyedibb és találóbb csajozós illetve pasizós formákkal gazdagodott az olvasók tárháza. Volt szerencsém olyan fiúhoz, aki a talán legújabb de egyben leggázabb csajozós szövegét dobta be nálam; „Szia, beírhatom a számom a telefonodba?”. Emellett persze sokat dobhat egy randin, ha tudtok a kedvenc könyvetekről, írótokról, sorozatotokról beszélgetni. A véleményalkotás nagyon izgalmas tud lenni a másik fél számára, és az ismerkedésben is sokat segít a fent említett taktika.

7 – Egy kis orvosi: csökkenti a stresszt

Bizonyított, de ugyanakkor tapaszt tény, hogy egy feszült időszakban a könyvek a legjobb nyugtatók. Hátrahagyni a való világ problémáit, kicsit megfeledkezni a nehézségekről, és elmerülni egy másik világ cselekményében, kérdéseiben és váratlan fordulataiban felüdülés egy fáradt léleknek. Ha szerencsénk van, a könyv egyik szereplője küzdhet hasonló megpróbáltatásokkal, így az ő esetükből is tudunk tapasztalatot meríteni.

8 – Az olvasás jó

William Shakespeare legismertebb tragédiája lett a következő bemutatóm alanya. A számtalan feldolgozással rendelkező történet máig a legtöbbet idézett irodalmi alkotások közé tartozik. Vajon minek köszönhető ez a töretlen siker?

A Hamlet című mű eredete nem határozható meg pontosan, a kutatók 1599 és 1601 közé teszik.

Cselekménye

A mű elején megismerkedhetünk történetünk központi szereplőjével, Hamlet dán királyfival. Apja, Hamlet (igen, apja-fia Hamlet) életét vesztette, ezért a királyfi bátyja feleségül veszi özvegy anyját. Maga a mű a norvég-dán ellentétekre vetít rá, ugyanis a történtek alatt közeleg Fortrinbas norvég herceg hada. Hamlet elé nehézségek kerülnek, ugyanis meg kell találnia apja gyilkosát, továbbá a hatalmi rendet is fent kell tartania hazájában. Hogy a köznép és a család életben maradt része ne zaklassa, őrültséget színlel, amiért mindenki kerüli őt. Ez alól persze pár ember kivétel, ugyanis az új király – Claudius – és az udvari tanácsos – Polonius – ráveszik Opheliát (akinek Hamlet udvarol), hogy kémkedjen a királyfi után. Eközben Hamlet összeesküvést szervez Claudius ellen, ugyanis állítása szerint ő gyilkolta meg az apját. A terv romba dőlt, ám Hamlet meg van győződve róla, hogy a jelenlegi király felelős apja haláláért. Miközben anyjával beszél (Gertrud) tévedésből leszúrja a hallgatózó Poloniust. Megjelenik előtte apja szelleme, aki arra kéri mielőbb ölje meg Claudiust – és mivel anyja ezt nem látja, az őrültség újabb bizonyítékát véli felfedezni fia tetteiben. A következőkben Hamletet Angliába száműzik és életvesztésre ítéli a király, ám a királyfi visszatér, hogy végrehajtsa eredeti tervét. Idő közben Ophelia belehal apja elvesztésébe. Claudius egy kevésbé egyenrangú párbajt eszel ki Hamlet végleges kivégzésének érdekében, mérgezett kardot ad ellenfele kezébe. A méreg mindkét harcost megérinti, Gertrud pedig megissza a mérgezett bort. Hamlet élete utolsó percében megöli Claudiust.

III. felvonás, 1. szín

„Lenni? nem lenni? ez hát a kérdés. Annak-é
nemesebb lelke, aki a megmérgesedett csillag-
zatok csapkodásait békével eltüri, vagy annak,
aki az inség seregei ellen felfegyverkezik s
ellenkezve ér véget?”
(Kazinczy Ferenc)

Főbb szereplők

Hamlet: Büszke, szenvedélyes és megfontolt. Emellett kitartó és akaratos, éhezik az igazságra és az egyenjogúságra. Az apja haláláért felelős megbüntetése számára a megváltás, lelkiismerete megnyugvását szolgálja a terv. Arra próbál választ találni, hogy ki vagyok én, és hol a helyem a világban?

Gertrud: A szerető, féltő és gondoskodó anya. Fián az őrültség jeleit véli felfedezni, mégsem löki el magától.

Claudius: Erős kezű, megtörhetetlen ámde gyötrelmes sorsú uralkodó. Nem tud menekülni a múltja elől, mondhatni a paranoia jelei figyelhetők meg rajta, amikor Hamlet ellen uszítja barátait illetve Opheliát.

Ophelia: Hamlet kedvese és életének egyetlen szerelme. Apja és az új király ezt a végtelen szerelmet kihasználva kémkedésre búzdítják a fiatal lányt. Polonius elvesztése után összetörik, és fulladás okozza halálát.

Polonius: A királyi udvar főkamarása és tanácsosa. Claudius utasítására Hamlet ellen fordítja lányát, és kihallgatja Hamlet és Gertrud privát beszélgetését. Ennek következtében életét veszti.